Vasárnap mi mással lehetne foglalkozni, mint a pihenés. Ez a vasárnap is nagyjából úgy kezdődött, mint az előző 4 hétvégén. Azzal a gondolattal ébredtem, hogy ma már tényleg kicseréljük a tiplit a plafonban, ami tartja a karnist, hogy végre normálisan feltehessem a függönyt. (Ja, hogy nem kellett volna hibás tiplit betenni? - Késő bánat.)
A héten egy ismerősöm lakásából elhoztam egy kidobás előtt álló asztalt, amit azóta napok óta kerülgetünk. Vasárnap, mikor minden madár szebben csiripel és körülvesz a béke, nem szerencsétlenkedhetünk egy asztallal a nappali közepén. Úgyhogy karnis projekt skippelve, asztal projekt indul.
Az asztal így nézet ki, mikor rátaláltam.
Igazán retro darab. Többeknek az ilyen bútorok már nem kellenek. Régiek, nagyok, nem illenek sehova. Akkor még nem tudtam róla semmit, csak hogy a 60-70-es évek valamely szocialista csodaterméke lehet egy magyar bútorgyárból. Az, hogy a fiókok fogantyúi megvoltak (nagyon érzékeny szerkezet, egy gyerek ha hozzányúl simán az az első dolga, hogy letöri) nagyon biztató volt. Mivel a mi lakásunk alapvetően skandináv jellegű bútorokból áll, úgy gondoltam, nem hagyom ott, jó lesz nekünk. Sok régi apróságot gyűjtögettünk már össze, hogy egyedivé tegyük. Ennek az asztalnak az lesz a sorsa, hogy a tervezőasztalommá váljon.
Portalanítás után az asztal lapján alig maradt néhány hiba. A fiókokat tartó léceket már javíthatták. Az egyik lábát ki kellett ékelni, viszont ezen kívül nagyon jó állapotban van.
Ínyencség, hogy megvan az asztallap hátoldalán a leírás, hogy mi is ez a csodadarab.
A Bútorért Vállalat a szocializmus alatt működött és a Domus áruházak elődjeként az itthoni bútorkereskedelem végül is ezzel a vállalattal kezdődött. Külföldi mintára másolatokat rendeltek az "alvállalkozóktól". Egyes bútorokat NDK-s kezek raktak össze, egyeseket pedig az országunk különböző részeiben található kisebb bútorgyártók. A lakberendezés fejlődésének lépéseit a szocialista lapok időről időre publikálták még a helyi lapokban is, bútorkiállításokról és a BNV-n való szereplésről. A termékek egy része a lakosság fogyasztását elégítette ki, de készíttettek szálloda bútorokat is, és természetesen büszkén vittek magyar termékeket Moszkvába. A külföldi design termékekről mintázott darabokkal próbálták biztosítani a magyar ember számára az elérhető és színvonalas designt. Reklámozták is a bútorokat, gyakran megmosolyogtató módon. Ennek kissé cinikusan hangot is adott egy újságíró 1964-ben egy nógrádi lapban. :)
Néhány éve a nagybátyám egy antikváriumban akadt rá egy szintén 60-as években kiadott lakberendezési könyvre. A könyv önmagában megér egy misét.
Gyorsan fellapoztam, hátha megtalálom benne példaként ezt a Varia íróasztalt. Ha azt nem is, van néhány nagyon jó kép más korabeli bútorról, amikért szinte ölnek mostanában, de főleg dán társaikra vadásznak a Mid Century Modern bútorok szerelmesei.
 |
| Keresett design fotelek és az a híres polcrendszer |
 |
|
A zsúrkocsik újra dikatosak |
 |
| Dán sideboard mintájára |
Ezeket a bútorokat simán be lehet állítani a modern eklektikus terekbe is. Ha rossz állapotban is van, nem érdemes kidobni Egy ugyanilyen íróasztalt újított fel a Fabrika Studio nemrég. Nagyon fogja szeretni a gazdája, mert amúgy baromi kényelmes. Fiókok, a lábtérnél rakodófelület, és egy rejtett polc a fiókok mögött! :) Egy ilyen több, mint 50 éves bútor tudna mesélni...ha jól bánunk vele, talán mi is hozzáteszünk még 50 évnyi rajzolást, tervezést, írást és olvasást.
(További források itt: http://hungaricana.hu/hu/)
