És akkor lássuk az utolsó nászajándékot idén.
Célszemélyek: világjárók
Költség: pár száz forint újra
Időráfordítás: most kifejezetten sok, egy hét maradt rá!
Most talán először nem kértem ki más véleményét, így utólag is elnézést a többiektől, de annyira szerettem volna egy igazán jópofa és használható ajándékot a barátnőmnek, hogy úgy gondoltam, hogy biztosan vevők lesznek a többiek is az ötletemre.
Innen indult az ötlet: Legyen egy térkép, ahol majd szépen bejelölik azt a sok helyet, ahova el akarnak és el fognak jutni az életük során. Minden barát pedig választ egy úticélt, ahova elküldi az ifjú párt, és egy járművet, amivel menniük kell. A többi utazást pedig kiscsónakok szimbolizálják majd a térképen.
A kezdeti terv így nézett ki a fejemben:
Egy mágnestáblára készíttettem egy térképet, ami egy átlátszó fóliára nyomtatott rajz. Elég nehéz volt buborékmentesen feltenni. Javaslom, ha más készít ilyet, akkor egy vonalzó segítségével dolgozzon, az segít a matrica felragasztásánál buborékmentesen feltenni a felületre a matricát.
A kishajók így készültek:
Ezután elkezdtem megtervezni a színes járműveket a dekorgumiból. A gumira kézzel rajzoltam rá a mintákat, a hátuljára pedig mágnesfólia került. A járművek egyenként szépen lassan születtek meg, ahogy a barátok küldték sorban a kívánságokat az úticélokkal együtt.
Majd közben jött az az ötlet, hogy készítsünk egy játékszabályt hozzá, hiszen mikor odaadjuk nem fogják tudni, hogy mit kell vele kezdeni. Így a játékhoz egy vicces utasításokból álló kis füzet is készült, ami azzal indul, hogy hogyan is kell feltenni a kezdő figurákat. A többi pedig csak ráadás, öröm és kacagás.
Végül pedig egy kis fejszámolás, és megszületett a játék neve is:
És az apró részletek után elkészült a teljes mű:
Nagyon sok boldogságot!!